Amikor az amerikai házaspárnak, Shellynek és Robnak azt mondták, hogy a régóta várt babájuk szinte agy nélkül fog megszületni — mindössze a normális érték két százalékával —, a világuk összeomlani látszott.
Az orvosok azt tanácsolták, hogy készüljenek a legrosszabbra.
De a szülők nem voltak hajlandók feladni.
Úgy döntöttek, hogy megtartják a gyermeket, hiszen a terhesség számukra igazi csoda volt — egy újabb gyermek születésének esélye érettebb korban lehetetlennek tűnt.
Így született meg Noah.
Az orvosi előrejelzések nem ígértek semmi jót, de hamarosan valami hihetetlen történt: a fiú agya elkezdett regenerálódni.
12 éves korára a térfogata elérte a 80%-ot — egy olyan eset, amelyet a szakértők valódi csodának neveznek.
Noah gyermekkora nem volt könnyű.
Az élete orvosi berendezésektől függött, amelyek éjjel-nappal figyelték a légzését.
A szülőknek nem volt pihenésük — minden monitorjel riasztást jelentett és azonnali cselekvést igényelt.
Az évekig tartó küzdelem meghozta a gyümölcsét.
Ma Noah képes járni, beszélni és írni — még ha nem is olyan gyorsan, mint a kortársai.
A család nem áll meg: Ausztráliában egy egyedülálló módszert találtak a gondolkodás fejlesztésére, és a fiú nagy előrelépéseket tesz.
Átlagos iskolába jár, szeret énekelni, és már fellépett a híres londoni Royal Albert Hall színpadán is, különleges igényű művészekkel együtt.
Noah élete továbbra is folyamatos ellenőrzést, napi foglalkozásokat és orvosi támogatást igényel.
De a családja mindenre kész, még saját betegségeik és nehézségeik ellenére is.
A fiú története, akinek gyors halált jósoltak, valódi bizonyítékká vált: még a legreménytelenebb helyzetekben is mindig van remény.
